Day 7 – Genesis 14-15; Psalms 47; Matthew 1

Thematic Bible reading plan – Day 7.

És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda neki: Így lészen a te magod.

1. Mózes 14. – hangzó revideált Károli      1. Mózes 15. – hangzó revideált Károli

Zsoltárok 47. – hangzó revideált Károli      Máté 1. – hangzó revideált Károli


1. Mózes 14. – hangzó revideált Károli

1 Mózes 14:1 – 14:24

  1 Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Ariókhnak, Elászár királyának, Khédorlaomernek, Élám királyának, és Thidálnak, a Góim királyának napjaiban:

  2 Hadat indítának [ezek] Bera, Szodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Ceboim királya ellen és Bélah, azaz Coár királya ellen.

  3 Mind ezek a Sziddim völgyében egyesülének; ez a Sós-tenger.

  4 Tizenkét esztendeig szolgálták vala Khédorlaomert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak vala.

  5 A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, akik ő vele [valának], és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.

  6 És a Horeusokat az ő hegyükön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van.

  7 És megtérének s menének Hén Mispátba, azaz Kádesbe, és elpusztíták az amálekiták egész mezőségét, és az emoreusokat is, kik laknak vala Hácacon-Thámárban.

  8 Kiméne tehát Szodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Ceboim királya, és Bélah, azaz Coár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:

  9 Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.

  10 A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. És megfutamodának Szodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának.

  11 És elvivék Szodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének.

  12 Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Szodomában lakik vala.

  13 Eljöve pedig egy menekült és hírül hozá a héber Ábrámnak, aki lakik vala az Emoreus Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, akik meg Ábrámnak szövetségesei valának.

  14 Amint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolc próbált legényét és üldözve nyomula Dánig.

  15 És csapatokra oszolván ellenük éjszaka ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, amely Damaszkusztól balra esik.

  16 És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.

  17 Minekutána pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Szodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe.

  18 Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.

  19 És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.

  20 Áldott a Magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada neki mindenből.

  21 És monda Szodoma királya Ábrámnak: Add nekem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.

  22 És monda Ábrám Szodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez:

  23 Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.

  24 Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol, Mamré, ők vegyék ki az ő részüket.


1. Mózes 15. – hangzó revideált Károli

1 Mózes 15:1 – 15:21

  1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok teneked, a te jutalmad felette igen bőséges.

  2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnekem, holott én magzatok nélkül járok, és az, akire az én házam száll, a damaszkuszbeli Eliézer?

  3 És monda Ábrám: Íme énnekem nem adtál magot, és íme az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.

  4 És íme szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.

  5 És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda neki: Így lészen a te magod.

  6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őneki igazságul.

  7 És monda neki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy neked adjam e földet, örökségedül.

  8 És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?

  9 És felele neki: Hozz nekem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerlicét és egy galambfiat.

  10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasította azokat, és mindeniknek fele [részét] a másik fele [része] átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.

  11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.

  12 És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és íme rémülés és nagy sötétség szálla ő reá.

  13 És monda [az] [Úr] Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.

  14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annak utána kijőnek nagy gazdagsággal.

  15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.

  16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az emoreusok gonoszsága még nem tölt be.

  17 És mikor a nap leméne és sötétség lőn, íme egy füstölgő kemence, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.

  18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátesz folyóvízig.

  19 A keneusokat, kenizeusokat, és a kadmoneusokat.

  20 A hitteusokat, perizeusokat, és a refeusokat.

  21 Az emoreusokat, kananeusokat, girgazeusokat, és a jebuzeusokat.


Zsoltárok 47. – hangzó revideált Károli

Zsoltárok 47:1 – 47:10

  1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

  2 Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

  3 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

  4 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

  5 Kiválasztja nekünk örökségünket, Jákób dicsőségét, akit szeret. Szela.

  6 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

  7 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

  8 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcsességgel.

  9 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

  10 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!


Máté 1. – hangzó revideált Károli

Máté 1:1 – 1:25

  1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.

  2 Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákóbot; Jákób nemzé Júdát és testvéreit;

  3 Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot;

  4 Arám nemzé Aminádábot; Aminádáb nemzé Naássont; Naásson nemzé Sálmónt;

  5 Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé Obedet Ruthtól; Obed nemzé Isait;

  6 Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől;

  7 Salamon nemzé Roboámot; Roboám nemzé Abiját; Abija nemzé Asát;

  8 Asa nemzé Josafátot; Josafát nemzé Jórámot; Jórám nemzé Uzziást;

  9 Uzziás nemzé Jóathámot; Joathám nemzé Ákházt; Ákház nemzé Ezékiást;

  10 Ezékiás nemzé Manassét; Manassé nemzé Ámont; Ámon nemzé Jósiást;

  11 Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor.

  12 A babilóni fogságravitel után pedig Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt;

  13 Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliákimot; Eliákim nemzé Azort;

  14 Azor nemzé Sádokot; Sádok nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot;

  15 Eliud nemzé Eleázárt; Eleázár nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákóbot;

  16 Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik.

  17 Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség.

  18 A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől.

  19 József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani.

  20 Mikor pedig ezeket magában elgondolta: íme az Úrnak angyala álomban megjelenék neki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az.

  21 Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.

  22 Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szól:

  23 Íme a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

  24 József pedig az álomból felserkenvén, úgy tőn, amint az Úr angyala parancsolta vala neki, és feleségét magához vevé.

  25 És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak.


 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.