Day 8 – Genesis 16-18; Matthew 2

Thematic Bible reading plan – Day 8.

Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk neki

1. Mózes 16. – hangzó revideált Károli      1. Mózes 17. – hangzó revideált Károli

1. Mózes 18. – hangzó revideált Károli      Máté 2. – hangzó revideált Károli


1. Mózes 16. – hangzó revideált Károli

1 Mózes 16:1 – 16:16

  1 És Szárai, az Ábrám felesége nem szüle neki; de vala neki egy Egyiptomból való szolgálója, kinek neve Hágár vala.

  2 Monda azért Szárai Ábrámnak: Íme az Úr bezárolta az én méhemet, hogy ne szüljek: kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Szárai szavának.

  3 Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az egyiptombeli Hágárt, az ő szolgálóját, tíz esztendővel azután, hogy Ábrám a Kanaán földén letelepedék, és adá azt Ábrámnak az ő férjének feleségül.

  4 És béméne Hágárhoz, és az fogada az ő méhében; ez pedig amint látta, hogy terhes, nem vala becsülete az ő asszonyának őelőtte.

  5 Monda azért Szárai Ábrámnak: Bántódásom van miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivelhogy látja, hogy teherbe esett, nincsen előtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr én közöttem és te közötted.

  6 És monda Ábrám Szárainak: Íme a te szolgálód kezedben van, azt tedd vele amit jónak látsz. Nyomorgatja vala azért Szárai, és az elfuta ő előle.

  7 És találá őt az Úrnak angyala egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba menő úton van.

  8 És monda: Hágár, Szárai szolgálója! honnan jössz és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elől futok én.

  9 Akkor monda neki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az ő kezei alatt.

  10 És monda neki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.

  11 És monda neki az Úrnak angyala: Íme te terhes vagy, és szülsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.

  12 Az pedig vadtermészetű ember lesz: az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene; és minden ő atyjafiának ellenébe üti fel sátorát.

  13 És nevezé Hágár az Úrnak nevét, aki ő vele szólott vala: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?

  14 Annak okáért nevezé azt a forrást Lakhai Rói forrásának; ott van Kádes és Béred között.

  15 És fiat szüle Hágár Ábrámnak, és nevezé Ábrám az ő fiának nevét, akit Hágár szül vala neki, Ismáelnek.

  16 Ábrám pedig nyolcvanhat esztendős vala, amikor Hágár Ismáelt szülé Ábrámnak.


1. Mózes 17. – hangzó revideált Károli

 

1 Mózes 17:1 – 17:27

  1 Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda neki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.

  2 És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.

  3 És arcára borult Ábrám; az Isten pedig szóla őneki, mondván:

  4 Ami engem illet, ímhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszel.

  5 És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.

  6 És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.

  7 És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek teneked Istened, és a te magodnak te utánad.

  8 És adom teneked és a te magodnak te utánad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenük leszek nekik.

  9 Annak felette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.

  10 Ez [pedig] az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok.

  11 És metéljétek körül a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.

  12 Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való.

  13 Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken.

  14 A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, [mert] felbontotta az én szövetségemet.

  15 És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.

  16 És megáldom őt, és fiat is adok ő tőle neked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ő tőle.

  17 Ekkor arcára borult Ábrahám, és nevete és gondolá az ő szívében: vajon száz esztendős embernek lesz-e gyermeke? avagy Sára kilencven esztendős lévén, szülhet-e?

  18 És monda Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te előtted.

  19 Az Isten pedig monda: Kétség nélkül a te feleséged Sára szül neked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerősítem az én szövetségemet ő vele örökkévaló szövetségül az ő magvának ő utána.

  20 Ismáel felől is meghallgattalak: Íme megáldom őt, és megszaporítom őt és megsokasítom őt felette nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem őt.

  21 Az én szövetségemet pedig megerősítem Izsákkal, kit neked szül Sára ez időkorban a következő esztendőben.

  22 És elvégezé vele való beszédét, és felméne az Isten Ábrahámtól.

  23 Vevé azért Ábrahám Ismáelt az ő fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Ábrahám házanépe közül és körülmetélé férfitestüknek bőrét ugyanazon napon, amikor szólott vala vele az Isten.

  24 Ábrahám pedig kilencvenkilenc esztendős vala, mikor körülmetélé az ő férfitestének bőrét.

  25 Ismáel pedig az ő fia tizenhárom esztendős vala, mikor körülmetélék az ő férfitestének bőrét.

  26 Ugyanazon napon metéltetett körül Ábrahám és Ismáel az ő fia.

  27 És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és kik idegen embertől pénzen vásároltattak, vele együtt körülmetéltetének.


1. Mózes 18. – hangzó revideált Károli

1 Mózes 18:1 – 18:33

  1 Megjelenék pedig ő neki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő ül vala a sátor ajtajában, a hő napon.

  2 És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy íme három férfiú áll őelőtte. És látván, eléjük siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.

  3 És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.

  4 Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt.

  5 Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, amint szólál.

  6 És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát.

  7 A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni.

  8 És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjük tevé: és ő mellettük áll vala a fa alatt, azok pedig evének.

  9 És mondának neki: Hol van Sára a te feleséged? Ő pedig felele: Ímhol van a sátorban.

  10 És monda: Esztendőre ilyenkor bizonnyal megtérek hozzád és íme akkor a te feleségednek Sárának fia lesz. Sára pedig hallgatózik vala a sátor ajtajában, mely annak háta mögött vala.

  11 Ábrahám pedig és Sára élemedett korú öregek valának; megszűnt vala Sáránál az asszonyi természet.

  12 Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-e gyönyörűségem? meg az én uram is öreg!

  13 És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajon csakugyan szülhetek-e, holott én megvénhedtem?

  14 Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.

  15 Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy fél vala. De monda az [Úr]: Nem úgy van, mert bizony nevettél.

  16 Azután felkelvén onnan azok a férfiak, Szodoma felé tartanak vala. Ábrahám is velük méne, hogy elkisérje őket.

  17 És monda az Úr: Eltitkoljam-e én Ábrahámtól, amit tenni akarok?

  18 Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.

  19 Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak útját, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle.

  20 Monda azután az Úr: Mivelhogy Szodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnük felettébb megnehezedett:

  21 Alámegyek azért és meglátom, vajon teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-e vagy nem? tudni akarom.

  22 És elfordulának onnan a férfiak, és menének Szodomába: Ábrahám pedig még az Úr előtt áll vala.

  23 És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-e az igazat is a gonosszal egybe?

  24 Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-e, és nem kedvezel-e a helynek az ötven igazért, akik abban vannak?

  25 Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?

  26 És monda az Úr: Ha találok Szodomában a városon belül ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért.

  27 És felele Ábrahám, és monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok.

  28 Ha az ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-e az öt miatt az egész várost? És monda: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt.

  29 És ismét szóla hozzá és monda: Hátha találtatnak ott negyvenen? És monda Ő: Nem teszem meg a negyvenért.

  30 Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harmincan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.

  31 És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért.

  32 És monda: Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért.

  33 És elméne az Úr, minekutána elvégezte Ábrahámmal való beszélgetését; Ábrahám pedig megtére az ő helyére.


Máté 2. – hangzó revideált Károli

Máté 2:1 – 2:23

  1 Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván:

  2 Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk neki.

  3 Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem.

  4 És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie?

  5 Azok pedig mondának neki: A júdeai Bethlehemben; mert így írta vala meg a próféta:

  6 És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt.

  7 Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét.

  8 És elküldvén őket Bethlehembe, monda nekik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek neki.

  9 Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala.

  10 És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének.

  11 És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek neki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.

  12 És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájukba.

  13 Mikor pedig azok visszatérnek vala, íme megjelenék az Úrnak angyala Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, amíg én mondom neked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket.

  14 Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék.

  15 És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.

  16 Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.

  17 Ekkor teljesedék be, amit Jeremiás próféta mondott, amidőn így szólt:

  18 Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.

  19 Mikor pedig Heródes meghalt, íme az Úrnak angyala megjelenék álomban Józsefnek Egyiptomban.

  20 Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izrael földére; mert meghaltak, akik a gyermeket halálra keresik vala.

  21 Ő pedig felkelvén, magához vevé a gyermeket és annak anyját, és elméne Izrael földére.

  22 Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték, Galilea vidékeire tére.

  23 És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni.


 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.